14:04:00
 Frissítés
Keresés | Új hozzászólás
 » Isten hozott, kedves Vendég ! Fórumlakók | GY.I.K. | Bejelentkezés | Regisztráció 
 » Szakmai
Téma: Határterületek a tudományban
... Elejére 2. lap 
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 15:32 | Sorszám: 1829
Vízszintes csőben mi indít cirkulációt ?
HAME
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 15:26 | Sorszám: 1828
1823: vízszintes síkú gyűrűben tényleg nincs természetes cirkuláció.

Elméletileg, nem számolva a cső függőleges kiterjedésével, ill. a csőhossz/csőátmérő arányát igen nagynak véve. egyébként ugyanúgy megindul a cirkuláció, mint egy folyosón. A gyűrű forma ezesetben érdektelen, lehetne két egymás mellé rakott egyenes cső is, mindkettőben azonos cirkuláció keletkezik.
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 14:40 | Sorszám: 1827
Mindenesetre sokszor rásegítenek szivattyúval, hogy az áramlás mozgalmasabb legyen!
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 14:26 | Sorszám: 1826
Hát ja. Egy intenzív mennyiség térbeli megváltozása a hozzá tartozó extenzív mennyiség transzportját vonja maga után
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 13:58 | Sorszám: 1825
Felszálló és leszálló ág... ezek nincsenek kijelölve, csak a hőforrás és a hőelvétel helye által

Evidenciális.

Eleve feltételeztem, hogy a hőforrás az őt tartalmazó átmérőn van a középvonal alatt és a hűtés az átmérő másik végponján, vagyis nála feljebb. Ergo a hőforrás lejjebb van, mint a hűtés

A lényeg, hogy a két ág között (minél nagyobb) sűrűségkülönbség legyen. A fűtés jellemzően pontszerű (= kazán ), célszerűen a felszálló ág legalján, a hűtés lehet a teljes leszálló ágban folyamatos.
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 13:44 | Sorszám: 1824
RK barátom. Eleve feltételeztem, hogy a hőforrás az őt tartalmazó átmérőn van a középvonal alatt és a hűtés az átmérő másik végponján, vagyis nála feljebb. Ergo a hőforrás lejjebb van, mint a hűtés. Felszálló és leszálló ág... ezek nincsenek kijelölve, csak a hőforrás és a hőelvétel helye által.

1819: ha felül fűtöd (mondjuk a kör tetején... és az alján hűtöd), akkor valóban, legfeljebb a két felső negyedben jöhet létre valami lokális (nem az egész csőre kiterjedő cirkuláció) kétoldalt, a köralakú cső függőleges tengelyére szimmetrikusan.

1823: vízszintes síkú gyűrűben tényleg nincs természetes cirkuláció.
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 12:31 | Sorszám: 1823
A csőben mindenhol egyformán nő meg a nyomás. A cirkuláció a fajsúlykülönbség miatt, a gravitáció hatására indul meg. Vízszintes csőben folyton kergetni kell.
rafiki
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 12:26 | Sorszám: 1822
Hogyan kezelődik le az a probléma, hogy a melegített gáz tágul (nő a nyomás),
a hülő összhúzódik (csökken a nyomás)? Tehát lehetséges-e az, hogy mondjuk viszintesen
tartjuk a gyűrűt és a nyomáskülönbségre alapozzuk a gondolatmenetünket, esetleg
felvetve azt az ötletet, hogy az elején "meglökjük" egyik irányba a gázt.
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 12:14 | Sorszám: 1821
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 11:59 | Sorszám: 1820
Apró pontosítás: a lényeg, hogy a fűtés a "fölszálló" ágban legyen, a hűtés meg a "leszálló"-ban ...
HAME
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 11:57 | Sorszám: 1819
adekvát, azzal a kiegészítéssel, hogy ha molekuláris méretnél vastagabb csőről van szó, örvényáramlás mindenképp kialakul, még akkor is ha függőlegesen álló gyűrűnél fent fűtjük a csövet és lent hűtjük.
Vizszintes csőnél is megkéne indulnia az áramlásnak, a csőátmérő és a hőmérsékletgradiens függvényében több-kevesebb örvényléssel. A cső felső felén a hűtési, az alsón a fűtési pont felé.
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 11:47 | Sorszám: 1818
És mit szólsz a válaszhoz? Az épületgépészetben megállja a helyét?
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 11:45 | Sorszám: 1817
(Ez nem is határterület: épületgépészet ... )
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 11:41 | Sorszám: 1816
(Még valami: természetesen csak valami gravitációs vagy egyéb nem inerciális térben.)
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 11:40 | Sorszám: 1815
Hame mester, szerinted adekvát a válasz?
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 11:39 | Sorszám: 1814
Ha a melegített pont a hűtött szintje alatt van, akkor illene beindulnia a természetes cirkulációnak. Tehát ha a karikád függőleges áll, akkor a vízszintes átmérő alatt legyen a fűtés.

Így képzelem, a Bénard-konvekció is ilyesmi, amit a Napon, kihűlt lávában vagy akár egy alulró fűtött petricsészében is meg lehet figyelni. Igaz, ezeknél nincs cső. Ha felülről nézed, az elvileg adódó tóruszáramlások a zárt térben hatszögletűvé torzulnak.
HAME
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 11:13 | Sorszám: 1813
most dr. Bátkyt akarod szivatni, vagy vizsgáztatni, vagy tényleg érdekel is a dolog?
rafiki
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 28. 07:49 | Sorszám: 1812
Kérdés, elsősorban Bátky kollégához:

Adva van egy cső, amelyet kör (gyűrű) alakban meghajlítasz úgy, hogy bekapja
saját farkát. (mint Kekulé benzolja, nem másként). A gyűrű egyik pontját melegíted,
vele átellenben hűtöd. Kérdés: megindul-e a gyűrűben a levegőáramlás?
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 27. 21:26 | Sorszám: 1811
Tuti, hogy most se lesz. Én nem nagyon tudok tengerre utazni, mindenesetre majd megnézem a híradóban azokat, akik több százezret kicsengetve visszatérnek a trópusokról és a reptéren a riporter gázálarcban-szkafanderben megy csak a közelükbe kérdezősködni - még dekontaminálás után is...
HAME
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 27. 18:41 | Sorszám: 1810
Igen, ez hír volt ma reggel a híradóban is.
Eddig még sosem lett jó vége, ha az ember beavatkozott a természet rendjébe.
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 27. 11:06 | Sorszám: 1809
Na, ettől köpni-nyelni nem tudok!

Trágyázni fogják a tengereket
Index - ugyelet@mail.index.hu
| 2009. 01. 27., 08:08 | Frissítve: 2 órája

Az olvadó jéghegyekből kiváló apró vasrészecskék csökkenthetik az üvegházhatástól növekvő hőmérsékletet - állapították meg a leedsi egyetem kutatói.
http://index.hu/tudomany/jegyh0127/

Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 26. 14:12 | Sorszám: 1808
Elvileg nem is lehetnének óriáscsillagok

| 2009. 01. 26., 11:20 | Frissítve: 2 órája

Egy szuperszámítógéppel végzett szimulációsorozat választ adhat arra a kérdésre, hogyan alakulhatnak ki a nagyon nagy tömegű csillagok, illetve arra, miért is találhatók ezek leginkább kettős és többes rendszerekben.

http://index.hu/tudomany/urkutatas/elvl090126/

Én azon gondolkodom, hogy lehet az, hogy az átlagmagyar keres valamennyit és mégis létrejöhetnek óriási fizetések... amelyek az általunk ismert törvények, paragrafusok mellett elvileg nem is lehetnének.
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 22. 21:03 | Sorszám: 1807
Lehetséges. Többrétegű, nem elenyésző számú redundanciával.
mandala
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 22. 20:02 | Sorszám: 1806
(80%, hogy nem a Mátrixban élünk!
Vagyis, hogy a tudat az nem egy szimpla program... )
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2009. január 22. 16:50 | Sorszám: 1805
(OK. 20%, hogy a Mátrixban élünk.
80%, hogy ... micsodában?? Kocka? Gömb?)
Tovább ...
Jelmagyarázat    Van új hozzászólás
   Ezeket a hozzászólásokat már láttad
... Hibabejelentés | | | Gondola ...